III.1.5. A várakozási idő eloszlása
Ebben a fejezetben a rendszerben és a sorban eltöltött idő eloszlását
számoljuk ki a P-H transzformált-egyenletek segítségével,
figyelembe véve azt is, hogy a kiszolgálási elv FIFO. Idézzük
fel a
egyenletet:
ahol
egy bizonyos kiszolgálási intervallum --
kiszolgálási ideje -- alatt a rendszerbe érkező igények
számának generátorfüggvénye, ahol a beérkezési
folyamat
paraméterű Poisson-folyamat. Ez az intervallum
eloszlású, Laplace-transzformáltja
. Az ezek közti összefüggést éppen
az előbb mutattuk meg. Tekintsük most a
igénynek a rendszerben eltöltött idejét. Ekkor
a sorba beállástól a sor elhagyásáig terjedő
időtartam, a
várakozási ideje,
pedig a kiszolgálási idő. Jelentse
a
igény rendszerben eltöltött teljes idejét.
azon igények számát jelenti, amelyek a rendszerben
maradnak a
távozásakor. Ha a kiszolgálási elv FIFO, akkor
a
érkezésekor a rendszerben lévő igények
előtt távoznak, és
pontosan a rendszerben való tartózkodása alatt érkezett
számú igényt hagyja hátra távozásakor.
Így az
időtartam alatt érkezett igények száma
valószínűségi változó. Az első esetben
tehát egy
hosszúságú kiszolgálási intervallum alatt
érkező
igényszám, a második esetben egy
hosszúságú tartózkodási intervallum alatt
beérkező igények
száma érdekel minket. A
teljes rendszerbeli tartózkodási idejének eloszlásfüggvénye
Mivel feltettük az ergodicitást, létezik ennek
-től független határeloszlása, ha
. Jelöljük ezt
-nal és legyen
egy olyan valószínűségi változó,
melyre
A teljes rendszerbeli tartózkodási idő eloszlásfüggvényének
Laplace-Stieltjes transzformáltja
Mindkét esetben
intenzitású Poisson-féle beérkezési
folyamatunk van. A két eset között analógiát fedezhetünk
fel. Mivel
a
megfelelője, ezért
lesz a
megfelelője. Ugyanígy, mivel
az
-nel analóg, a
megfelelője
kell legyen. Ez alapján
-ból közvetlenül adódik, hogy
Felhasználva a P-H transzformált-egyenletet
adódik. Hajtsuk végre az
változó transzformációt, amiből
. Így
Ez, az
-beli teljes tartózkodási idő Laplace-transzformáltjára
adott explicit kifejezés a második P-H transzformáltegyenlet.
Ebből könnyen levezethetjük a várakozási idő eloszlásának
Laplace-Stieltjes transzformáltját,
-et. Legyen
várakozási idejének eloszlásfüggvénye
és legyen
továbbá a
valószínűségi válttozóra álljon
fenn
A Laplace-Stieltjes transzformált
A várakozási és a kiszolgálási idők egymástól
függetlenek, így
felírható két független valószínűségi
változó összegeként:
Kihasználva a Laplace-Stieltjes transzformált konvolúciós
tulajdonságát
-ből rögtön adódik, hogy
Ez a várakozási idő Laplace-transzformáltjára vonatkozó
kifejezés a harmadik P-H transzformált-egyenlet. Irjuk fel ezt
a következőképpen
ahol a korábbi jelöléseinkkel összhangban
a hátralévő kiszolgálási idő sűrűségfüggvényéhez
tartozó Laplace-transzformált. Fejtsük hatványsorba
-et:*Ehhez az szükséges, hogy
legyen, ami igaz, ha
, hiszen
, így
, azaz
.

A Laplace-transzformált
-adik hatványa az inverz transzformált önmagával
vett
-szoros konvolúciójának felel meg. Jelöljük
ezt a
-szoros konvolúciót
Ennek segítségével invertálhatjuk
-et, így megkapjuk a várakozási idő sűrűségfüggvényét:
Tehát a várakozási idő sűrűségfüggvénye a hátralévő
kiszolgálási idő sűrűségfüggvénye konvolúcióinak
súlyozott összege, ahol az
súlyok az
rendszerbeli igények számának eloszlásával
egyenlők.
A
P-H transzformátoregyenlet segítségével levezetünk
egy összefüggést a várakozási idő
-adik momentumára,
-ra.
-edik deriváltat véve
Végezzük el a műveletet a Leibniz-formula segítségével:
Tegyük fel, hogy
, mert a magasabb momentumok érdekelnek, így a jobb
oldal nullával egyenlő.
Tudjuk, hogy
,
így
azaz
Írjunk most
és
-et:
ahol
. Ezt a formulát Takács-féle rekurziós
képletnek nevezzük. Ennek segítségével felírhatjuk
a várakozási idő első néhány momentumát:
Hogy a rendszerbeli teljes tartózkodási idő hasonló momentumait
megkaphassuk, csak az
összefüggést kell kihasználnunk,
hiszen ebből
amire a binomiális sorfejtést alkalmazva, és felhasználva
a várakozási és kiszolgálási idők függetlenségét
Tehát a várakozási idő momentumaiból megkaphatjuk a teljes
tartózkodási idő momentumait.
Most az
rendszerbeli teljes tartózkodási idő sűrűségfüggvényének
Laplace-transzformáltját azon feltételezés alapján adjuk
meg, hogy egy új igény beérkezésekor hány igényt
talál a rendszerben. A feltételes eloszlás
Ennek Laplace-Stieltjes transzformáltja
Ha
, azaz egyetlen igényt sem talál a rendszerben, akkor csak
saját kiszolgálási idejét tölti el, így
Ha egy igényt talál maga előtt, akkor ezen előző igény hátralévő
kiszolgálási idejét és a saját kiszolgálási
idejét tölti a rendszerben. Mivel ezek függetlenek, így összegük
sűrűségfüggvényének Laplace-transzformáltja az egyes
sűrűségfüggvények Laplace-transzformáltjainak szorzatával
egyenlő, azaz
Ha
igényt talál maga előtt a beérkező igény, akkor
igény kiszolgálási idejét, a saját kiszolgálási
idejét és a beérkezésekor éppen kiszolgálás
alatt lévő igény hátralévő kiszolgálási idejét
tölti a rendszerben. Ez
független valószínűségi változó összege,
így
Az
megadásához csak az
-knak azon
valószínűségekkel vett súlyozott összegét
kell vennünk, hogy beérkezéskor éppen
igény van a rendszerben:
Ez az összefüggés azért érdekes, mert néhány
rendszerre így könnyebben kaphatjuk meg az
-et.