III.1.4. A rendszerbeli igények számának eloszlása
Ebben a szakaszban a egyenlet további hatványozása
és így a magasabb momentumok meghatározása helyett a határeloszlását keressük meg. Pontosabban az
eloszlás generátorfüggvényét fogjuk meghatározni.
Hátránya ugyan, hogy ebből néha nehéz meghatározni magát
az eloszlást, viszont igen egyszerűen megkaphatjuk a eloszlásának összes momentumát, ha felhasználjuk
a transzformáltak és deriváltjaik általános tulajdonságait.
Elsőként számoljuk ki annak a valószínűségeloszlásnak
a generátorfüggvényét, hogy hány igény található
a rendszerben közvetlenül egy igény távozása után.
Legyen
A generátorfüggvénye:
-ből adódik, hogy
Vegyük ennek a várható értékét,
A bal oldal éppen , a jobb oldal pedig felírható két
tényező szorzatának várható értékeként, ugyanis
és függetlenek:
A második várható érték nem függ az indextől, így ezt elhagyhatjuk, legyen , ekkor
Definíció szerint
-be helyettesítve:
Korábbi feltételezésünkkel összhangban elvégezhetjük
az határátmenetet. Ezért
Vegyük figyelembe, hogy , és oldjuk meg -re az egyenletet! Mivel
ebből
Szorozzuk meg a számlálót és a nevezőt is -vel és használjuk fel, hogy . Így
Ezt az egyenletet az első Pollaczek-Hincsin-féle transzformált-egyenletnek
nevezzük.