III.2.1.2. A valószínűségeloszlás meghatározása
2. Tétel. Ha , akkor az valószínűségi változó kezdeti
eloszlásától függetlenül létezik a határeloszlás és fennáll:
ahol a valószínűségeloszlás
-edik binomiális momentuma, melyre teljesül és -re
ahol jelentése változatlan. Néhány segédtételre
lesz szükségünk a bizonyításhoz. 1. Segédtétel.
Jelölje a időközben előforduló átmenetek várható számát. Tetszőleges
-re fennáll:
A segédtétel a következőképpen igazolható. Tekintsük
az Markov-láncnál az állapotot. Az visszatérő állapot és a visszatérésig
megtett lépések számának várható értéke
. Két egymást követő átmenet között eltelt időtartam a ,,szerelő"
szempontjából egy szünetből és egy javítási periódusból
tevődik össze. A szünet hosszának várható értéke
, a javítási periódus hosszának várható
értéke , ahol egy javítás átlagos időtartama, az egy javítási
periódusban végzett javítások várható száma
. Az egymást követő átmenetek között eltelt időtartamok egyforma
eloszlású független valószínűségi változók,
közös várható értékük a fentiek szerint a egyenlőség figyelembe vételével
bal oldala viszont egyenlő ennek a várható
értéknek a reciprok értékével. D. Blackwell tétele
- az I. fejezetbben említett Tétel - alapján létezik a következő határérték,
és fennáll, hogy
ami megegyezik -gyel. 2. Segédtétel. Jelölje a időközben előforduló időpontok várható számát, azaz a időközben befejeződő javítások várható
számát. Tetszőleges -ra fennáll, hogy
A segédtétel bizonyítását egy jelölés bevezetésével
kezdjük. Jelölje a időközben befejeződő olyan javítások
várható számát, amelyek egy javítási periódus
-edik javítását követik. Ekkor a következő alakba írható:
Az egymást követő javítási periódusok -edik javításának befejeződési időpontjai közötti
időtartamok egyforma eloszlású, független valószínűségi
változók. Blackwell már említett tétele miatt létezik
a
határérték, ami megegyezik a
határértékkel, ez viszont könnyen kiszámolható.
Jelölje ugyanis annak a valószínűségét, hogy egy javítási
periódus legalább javításból áll. Ekkor felírható, hogy
Felhasználva az Segédtételt, azt kapjuk, hogy
Egy javítási periódusban végzett javítások várható
száma
tehát szerint
Ebben a kifejezésben a határérték tagonként vehető, mert
a sor egyenletesen konvergens, ugyanis az
egyenlőség felhasználásával
adódik. A egyenlőségbe értékét beírva megkapjuk a segédtétel
állítását. 3. Segédtétel. Jelölje a intervallumban előforduló átmenetek várható számát. Tetszőleges
esetén fennáll, hogy
Ezt az állítást -re már bebizonyítottuk az 1. Segédtételben.
A baloldalán álló határérték
létezését D. Blackwell tétele bizonyítja, ugyanis az
egymást követő átmenetek közötti időtartamok egyforma eloszlású,
független változók, eloszlásuk eleget tesz az említett
tételek feltételeinek. A határérték megegyezik a határértékkel,
ami nyilván -szorosa a határértéknek,
vagyis -szorosa -nek. Rátérünk a tétel bizonyítására,
vagyis a eloszlás meghatározására.
Ha , akkor
és miatt létezése bizonyítható. Ekkor
Jelölje a időközben előforduló átmenetek várható számát. Ekkor
igaz az
egyenlőség, amiből
következik. esetén a valószínűség a következő
formában írható fel:
ahol annak a valószínűsége, hogy a rendszer
kezdő állapota volt és a intervallumban nem fejeződött be kiszolgálás. A
jelentése pedig: A valószínűség előző
felírása következőképpen indokolható: az esemény több egymást kizáró
eseményból tevődik össze a) a kezdő állapot és a intervallumban nem fejeződik be javítás,
s ez idő alatt leáll gép, b) az időpillanatban történik egy átmenet , az intervallumban nem fejeződik be kiszolgálás
és leáll gép, c) az időpontban történik egy átmenet, az intervallumban nem fejeződik be javítás és
leáll gép. Vezessük be a következő jelöléseket:
Ezek a határértékek Blackwell tétele miatt tetszőleges esetén léteznek. Ekkor alapján
ahol
és
Határozzuk meg a egyenlet feltételnek eleget tevő megoldásait!
Ha , akkor -ből azonnal következik, hogy
Vezessük be az
generátorfüggvényt. Ekkor
ahol a -os generátorfüggvény. Vezessük be
a valószínűségeloszlás
binomiális momentumait. Látható, hogy -hez hasonlóan
és -szeres differenciálásával a
összefüggéshez jutunk.
figyelembevételével és
felhasználásával a következő egyenletet írhatjuk fel:
és
Írjuk be a -es egyenletbe és értékét! Ekkor
ami megegyezik -mal. A -beli alakját -ból megkapjuk, ha a egyenletek mindkét oldalát -val megszorozzuk és az így kapott egyenleteket összeadjuk.
Ezzel a tételt bizonyítását befejeztük. 3. Tétel.
A és a valószínűségeloszlás a következő
kapcsolatban áll egymással:
és
Bizonyítás. Nyilvánvaló, hogy az adott idő alatt előforduló
és átmenetek száma legfeljebb -gyel különbözhet egymástól. Ez természetesen
a várható értékükre is fennáll. Ha jelöli a időközben előforduló átmenetek várható számát, akkor
-re fennáll
Így
A 3. Segédtétel szerint
Mivel és a fenti egyenlőtlenség miatt megegyezik, ezért
-re megkaptuk -beli alakját. A egyenlőség fennállása
miatt , ami megegyezik -tal.